Hotel Narád & Park

Kultúra és látnivalók a környéken

Szállodánkból számos egyéb program és érdekesség elérhető a környéken, amiket szintén érdemes felfedezni. 

Kilátók
 

A Vörös-kő kilátó

Mátraszentlászló közelében, a 781 m magas Vörös-kő hegyen található. Nevét a közelben található vöröses elszíneződésű kövekről kapta. Korábbi kilátó helyére 2005-ben új kilátót emeltek, ahonnan gyönyörű körpanoráma tárul elénk. Galyatető vonulatai, Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Ágasvár, valamint északi irányban tiszta időben még a Magas-Tátra is látható. Legegyszerűbb megközelítése Mátraszentlászlóról, a Kossuth utcából induló sárga jelzésen, ez mindössze pár perces sétát jelent, a táv alig 500 méter.

Forrás: gyongyos-matra.hu

Galya - kilátó

Az Országos Kéktúra nyomvonalán található építményt, Galyatető településen, ez a csodásan felújított, biztonságos és monumentális kilátó.  Az eredetileg 1939-ben átadott kilátót körbevevő fák az évek múltával jelentősen túlnőttek az építmény kilátószintjén, ezért nemrég ezt a szintet megemelték, visszaadva ezzel az eredeti panoráma élményét. 

Az újjáépítésnek köszönhetően az ország egyik legmagasabban álló kilátója jött létre, amely egyedülálló, 360°-os panorámát nyújt.

A csaknem 1000 méteres magasságban lévő tetőterasz megközelítése egy új, kettős közlekedési rendszeren keresztül lehetséges: a tervezők a megnyújtott belső mag köré csavartak két, egymással párhuzamosan haladó lépcsőt, szigorúan elválasztva ezzel a fel- és lejutást.

Az újjászületett kilátó abból a szempontból is különlegesnek mondható a hazai építészetben, hogy különböző funkcionális, texturális és fakturális tulajdonságú elemeket integrál. A torony esetében kiválóan működik a membránból készült háló, amely a fényviszonyoktól, az időjárástól, a látószögek változásától függően látványosan módosul. A felső részben a színes körablakoknak is köszönhetően a belső terek csodás fényjátékában gyönyörködhetünk. A Kilátó korábbi 17 m-es magasságát megtoldva, új magassága 30 m lett. Tetejéről a Mecsekig, a Magas-Tátráig láthatunk el, a tájékozódást infografika segíti.

Forrás: Turista Magazin

A sástói kilátó

53 méter magas, Romániában gyártották és eredetileg a Szeged melletti Algyőre olajfúró toronynak szánták, de ilyen célra nem használták, mert nem felelt meg a magyarországi szabványoknak. Sástóra kis átalakítás után, 1973-ban került. A korábbi 1961-ben épült 10 m magas fakilátó helyére állították fel. Ne sajnáljuk a fáradságot a feljutáshoz, mert teraszairól gyönyörű kilátás tárul elénk. Tiszta időben még a Tiszáig és a Budai hegyekig is ellátni.
Az első emeleti teraszon a madárfelismerést segítő rajzok és megtapintható faragott madarak, a harmadik emeleti teraszon a látnivalók beazonosítását megkönnyítendő feliratos tájképek és távcső találhatók.
Érdemes a sárga + jelzésen a Rákóczi-forrához kirándulni, majd onnan a sárga sáv jelzésen a Muzsla kilátót is útba ejteni.

Forrás: gyongyos-matra.hu

Kékestető- TV torony

Hazánk legmagasabb pontját jelző csúcskőtől nem messze várja vendégeit a TV torony-kilátó.
A már messziről észrevehető 196 m-es TV torony alsóbb szintjén egy fedett és egy nyitott kilátóterasz található, ahonnan körpanorámában gyönyörködhetünk. A fedett részen körpresszó, valamint egy 8000 darabos minipalack-gyűjtemény is látható.

Forrás: gyongyos-matra.hu

parád, parádfürdő

Rákóczi fa

Az Ilona-völgy közvetlen bejáratánál hatalmas kocsányos tölgy, az úgynevezett Rákóczi-fa állt. A legenda szerint 1710-ben II. Rákóczi Ferenc a Felvidékre tartva e fához kötötte lovát. A fa törzsének kerülete 9,5 méter, lombkoronája teljes pompájában 40 méter volt. A kocsányos tölgyet a Mátrában őshonos fafaj legszebb példányaként emlegették. A fa jó ideje kiszáradt, de még mindig fontos idegenforgalmi látványosságnak számított, azonban 2015. január 31-én egy viharos szélben kidőlt. A kidőlt hatalmas fatörzs jelenleg is megtekinthető az eredeti helyén.

Vörösvár

A Károlyi kastély felett magasodik a Vörösvár. Ma már csak egy 369 méteres magaslat emlékeztet az egykori, valószínűleg földvárra. A vár belső területe háromszög alakú, alapja mindössze 17 méter, hossza 40 méter. A várat mindhárom oldalról 9 méter széles és 2,5-3 méter mély várárok övezte. Ma már csak egy gyakorlott régész képes felfedezni a vár eredeti alaprajzát – a csodálatos kilátás miatt mégis megéri e kitérő.

Mária-kegyhely

Az Ilona-völgyben haladva, e népi kultikus, vallási helyet övező öreg fák alatt érdemes megpihenni, gyönyörködni a táj szépségében, tavasszal a pompásan nyíló virágokban, ősszel a pirosló kecskerágóban.

Szent István-forrás,
vagy ahogy a népnyelv nevezi, "Csevice kút"

A forrás vize természetes szénsavat tartalmaz, minőségét rendszeresen ellenőrzik a szakemberek. Feltétlenül kóstoljuk meg a különleges ízű csevicét, Parád egyik jellegzetességét! A kút környékén kulturált pihenő és csurdító helyek találhatók.

Ilona-völgyi vízesés

A Szent István forrástól az Ilona-völgy vadregényesebb arcát mutatja. A patak medrét követve elérkezünk a völgy mélyén megbúvó természeti csodához, az Ilona-vízeséshez. Az Ilona-patak vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból. Amatőr fotósok kedvelt témája a lágyan hulló vízzuhatag. Érdemes figyelni a patakmeder köveire, uszadékaira, amely a Mátra vad, megzabolázhatatlan energiáit mutatják.
Az Ilona-völgy, s az ott található Ilona-patak és Ilona-vízesés nevét Dessewffy Ilonáról, Károlyi György unokájáról kapta.

Cifra istálló

Gróf Károlyi György fényűző istállót építtetett a fürdőtelepi kastély mellé, melynek terveit Ybl Miklós tervezte. A Cifra-istálló 1869 augusztusában épület fel, U alaprajzú, földszintes, nyeregtetős, favázas épület, melynek két szárában háromhajós istálló, középső részében faoszlopokkal alátámasztott mestergerendás kocsiszínek találhatóak.
Ma Kocsimúzeum működik itt, melyet 1971-ben hoztak létre a hazánkban rendezett Vadászati Világkiállítás alkalmából. A kocsigyártás történetét bemutató kiállításon öt teremben látható a kocsizás fejődését bemutató különböző kocsifajták.
A kiállítás részeként a bognár-, kovács- és szíjgyártó mesterség szerszámai is megtekinthetőek.
A Cifra istálló bal szárnyában, az eklektikus stílusú, fagerendás, vörös téglás épület márvánnyal borított istállóiban ma is nemes paripák laknak.

Parádfürdői Park

1883-as kezdettel a híres fürdőtelep teljes területét - melyen többségében Ybl Miklós által tervezett épületek találhatók - a Károlyi család parkosíttatta. A mintegy 126 katasztrális holdnyi területen részben francia, részben angol stílusú parkot hoztak létre. A kor divatjának megfelelően különböző cserjefajt, fenyőfajokat, platánokat, hársakat, később rendkívül dekoratív lombú juharokat, vöröstölgyeket, Japánból származó alma- és szilvafajokat ültettek. A parkot az egykori Károly-kastély 40 hektáros területéből az 1930-as években alakították közparkká. A kb. 8 hektáros terület 1982 óta védett. A védett park szabadon látogatható.

Freskó étterem és szálloda

1937 tavaszán adták át a kétszázötven személyes vendéglőt. A belső dekorációt Haranghy Jenő debreceni festő készítette el. A falakon nagyméretű táblaképei (pannói) láthatók. Bár az éttermet Freskó étteremnek nevezik, az elnevezés helytelen, hiszen Haranghy nem freskókat festett, hanem pannókat. A főfalon Arany János Buda halála című eposzából látható a mátrai vádaszat jelenet, az oldalfalakon pedig Kossuth Lajos 1840-es parádi tartózkodását, illetve a parádi strand 1940-es látképét festette meg a festő. A teraszra nyíló ajtóközökbe a tizenkét hónap figurális ábrázolásait tervezte, melyek nem készültek el, így jelenleg csak három fali kompozíció látható.
Az önkormányzat tulajdonában lévő épület jelenleg nem üzemel.

Parádfürdői Állami Kórház, Ásványvíz Gyűjtemény

Az első fürdőházat 1795-ben építették Parádfürdőn. 1854-től újabb folyamatos építkezések kezdődtek. 1854-ben a Zsuzsanna lak, 1865-66-ban a timsós-tó, 1873-ban az Ybl szálloda, 1893-ban az Erzsébet szálló épült meg. Az épületek tervezője Ybl Miklós volt (az egyik szállodát későbbiekben róla nevezték el), kivitelezője Koch Henrik. Az 1930-as években létrejött a Nemzeti Közművelődési Alapítvány, amely Parádfürdő működtetését is átvette.1932-ben folyóvízzel látták el és tovább bővítették a szállodákat. 1934-ben egy rendeletben "Parádfürdői Gyógyfürdő" néven az intézetet gyógyfürdővé minősítették. (Innen datálható a Parádfürdői Állami Kórház jogelődjének léte.)
1936-37-ben Parádfürdő szinte egészében elnyerte mai képét. 1952-ben a Nemzeti Közművelődési Alapítvány által fenntartott fürdőtelep megosztásával létesült a Parádfürdői Állami Kórház.

Huszonöt országból származik az a több mint 350 palackból álló ásványvíz gyűjtemény, amelyet tárlókba rendezve, 1987 óta tekinthetnek meg a látogatók. Külön tárlót kapott a parádsasvári forráshelyű parádi víz. A múzeumban a Parádfürdőre vonatkozó dokumentumok, képeslapok, újságcikkek gyűjtésével is foglalkoznak.

Károlyi-kastély

A Tarna patak völgyében, annak jobb partján emelkedő dombhát tetején épült. Alapjait Grassalkovich I. Antal vetette meg, a kastély korábbi helyén egy urasági nyári lak épült 1770 körül, és 1798-ban házi kápolna is helyet kapott. Átépítésére a kiegyezés után került sor, az építtető gróf Károlyi György Ybl Miklóst, a neves fővárosi építészt bízta meg a munkálatokkal. 1872-re épült meg a klasszicista stílusú vadászlak, melyet később alakítottak át kastéllyá. Az északi kétemeletes szárny romantikus stílusban épült, de ezt már Károlyi Gyula építtette 1889-ben. A kastély a bővítés során 44 szobássá vált, és vezetékes vízhálózattal látták el. Itt töltötték mézesheteiket Károlyi Mihály és felesége Andrássy Katinka.
Az épület jelenleg üresen áll. Károlyi Mihály emlékét emléktábla őrzi a kastélyban, melyet 1978. október 26-án helyeztek el, s melynek leleplezésén még részt vett felesége is. Az emléktábla Asszonyi Tamás munkája.

"Parád-Recsk" gesztenyefasor

Recsk és Parádsasvár között a 24-es számú főút két oldalát kisebb-nagyobb megszakításokkal gesztenyafasor szegélyezi, mely egykoron a Károlyi birtok úthálózatának jellegzetességei közé tartozott. A fasort a múlt század fordulóján a Károlyi család megbízására az a Jámbor Vilmos telepítette, aki Habsburg József főhercegtől az alcsúti főhercegi kastélypark kertépítési munkálataira is megbízást kapott. A család a kor divatjának megfelelően az egyes kastélyokat összekötő utak mellé fasorokat telepíttetett, melyek hűs árnyat adtak a melegben kikocsizó vendégeknek és házigazdáknak. A mára már több mint 100 éves fasor az útépítés, a betegségek, a száradás és vihar károk következtében egyes helyeken igencsak megritkult, de így is szép látványt nyújt.
A család kifejezetten kedvelte a gesztenyefákat. Gesztenyefasort telepíttettek az Ilona-völgyi több kilométeres útszakasz mindkét oldalára is. A Parád-Recsk közötti gesztenyefasort, valamint az Ilona-völgyi fasort 1975-ben védetté nyilvánították. Mindkettő növénytani, tájképi és helytörténeti értéket képvisel.

Forrás: parad.hu

Gyöngyös mátra múzeum

Természettudományi pavilon

Az Orczy-kert északi részén 2009-ben nyílt meg a Mátra Múzeum természetrajzi kiállításának és Magyarország második legnagyobb természettudományi gyűjteményének otthonául szolgáló pavilon. A mintegy 1200 négyzetméter alapterületű, háromszintes tárlat középpontjában egy 15 méteres épített kocsánytalan tölgy áll, amely – az élővilág szintezettségét is jelképezve – összeköti a kiállítás emeleteit. Felfelé haladva a gyökérszint, a cserjeszint, végül a lombkoronaszint állat- és növényvilága fogadja és öleli körül a látogatót. Ugyancsak ebben az épületben kapott helyet az Orczyak idején egykor a kertben álló orangerie-t idéző pálmaház.

Orczy-kastély

Az Orczyak – bár nem mindig laktak a városban – Gyöngyöst mindig fő birtokuknak tekintették; a birtokot és a bárói rangot megszerző Orczy István a város főtemplomában alussza örök álmát. Fia, báró Orczy I. Lőrinc itt, a város határán kívül, az Egerbe menő országút mentén 1770-ben U-alaprajzú vadászkastélyt építtetett, melyet unokája, II. Lőrinc alakíttatott át klasszicista stílusú városi palotává. A család itt élő tagjai egészen az 1930-as évek közepéig, a kastély eladásáig játszottak szerepet a település életében. Egykori otthonuk 1957 óta ad helyet a Mátra Múzeumnak.

Forrás: matramuzeum.nhmus.hu

Siroki vár

Állandó kiállítás

2010 és 2012 között zajlott az alsóvár műemléki helyreállítása, amely során elkészült a vár körüli sétány, megújultak a várfalak, a bástyák, a felvonóhidas kapu, a várudvar, valamint a felsővárba vezető fa lépcső is. Az egykori istálló rekonstruált épületben helytörténeti kiállítás nyílt galériás kiállítótérrel, raktárral és wc-vel. A kiállítás egy török idők mindennapjait bemutató filmmel és egy érintőképernyős számítógépen futó, a török várrendszert és ennek mai, tényleges maradványait bemutató honlappal együtt – Magyarországon egyedülálló módon – nem a magyar végvári vitézek, hanem az 1596 és 1686 között itt élő oszmán várkatonaság mindennapjait idézi.

 

A kiállítás régészeti leletei az egri Dobó István Vármúzeumból érkeztek. A kiállítási épület földszintjén a 16-17 századi leletek (bögre, kályhaszem, főzőedény töredékek és török kávézási és dohányzási szokásokhoz kapcsolható tárgyak (porcelán csészetöredékek és pipák) kaptak helyet. A galérián a korábbi évszázadok leletanyaga (érmek Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás, I. Miksa magyar király, és Zsigmond lengyel király korából,  nyílhegy és kopjatöredék, puskagolyók, sarkantyú illetve kályhacsempe töredékek, csontlemezek, 22 csontból készült napórák, feszítőzabla stb. ) tekinthetők meg.

A fölszinten három enteriőr mutatja be a török kor mindennapjait egy konyha, egy lakóhelyiség és egy hadi felszerelésekkel berendezett térrész megjelenítésével.

Forrás: sirokivar.hu

Foglalás
3 éjszakára jobban megéri!
Foglaljon most 3 éjszakára extra kedvezményes áron!

Legjobb ár garancia

Jobb árat talált egy másik weboldalon?

Kattintson ide!